Alulárazás (fűszerezési folyamat)

Eltérő meghatározás hiányában az újonnan kibocsátott értékpapír (részvény, kötvény) kezdeti jegyzése és a kibocsátási árfolyam közötti kedvező különbség (pozitív különbözet), más néven jegyzési hozam (az asztalon hagyott pénz). – A fordított jelenséget, vagyis azt, hogy a kibocsátási ár magasabb, mint az első jegyzés, túlárazásnak nevezzük. – Az alulárazást különböző okokkal magyarázzák, mint például – a tájékozott és nem tájékozott befektetők közötti aszimmetrikus információeloszlás eredményeként, – a kibocsátó és a kibocsátó közötti aszimmetrikus információeloszlás következtében, vagy – a kibocsátó és a befektetők közötti aszimmetrikus információeloszlás hatásaként. A vonatkozó szakirodalom számos egyéb okot, például az eladási ajánlat és a kibocsátás közötti kamatláb- és árfolyamváltozást ismertet. – Lásd kibocsátási ár, többletjegyzési lehetőség.

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „Alulárazás (fűszerezési folyamat)“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/alularazas-fuszerezesi-folyamat/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

14 Seitenaufrufe dieser Seite