A rejtett kéz politikája

A központi bank olyan tevékenységet folytat, amelyre nincs felhatalmazása. – 1914 előtt például a Bank of England alkalmanként a legmagasabb ajánlatért adta el a nyílt piacon a kincstárjegyeket, amelyeket az államnak nyújtott hitelekből szerzett (korai nyíltpiaci politika). Jogilag ehhez nem volt joga. A német Reichsbank ugyanígy folytatta a nyíltpiaci politikát, bár itt sem volt jogalapja az ilyen ügyleteknek. Ma, a döntéshozatali folyamatok átláthatósága és a jegybanki politika minden tevékenységének a nyilvánosság általi gyanús figyelemmel kísérése miatt egy ilyen jegybanki politika valószínűleg már nem lehetséges. – Lásd félelem, perverz, az EKB kegyeletsértése.

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „A rejtett kéz politikája“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/a-rejtett-kez-politikaja/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

14 Seitenaufrufe dieser Seite