A következő kockázatokat tekintik a fő kockázatoknak: – a tőkeáttétel túl magas; az 1998-ban bajba került LTCM fedezeti alap esetében a tőkeáttétel 25 volt: a portfólió ennyivel haladta meg az alap saját tőkéjét. A sok tőkeáttétel lehetővé teszi a fedezeti alap számára, hogy jelentősen növelje a hozamokat. Amíg a tőkeáttétel kamatai az alap hozama alatt vannak, addig erős az ösztönzés arra, hogy egyre több és több tőkeáttételt vegyenek fel. – A pénzeszközöket a szabályozott piacokról szabályozatlan offshore pénzügyi központokba helyezik át, ami könnyen vezet gondatlanabb kockázatkezeléshez. – A nagy teljesítménynyomás a fedezeti alapkezelőket ugyanarra a cselekvésre kényszeríti: megnő a kockázati hajlandóságuk; ezzel egyidejűleg nő az alap fizetésképtelenségének kockázata. – Veszteségek esetén a magas tőkeáttétel a veszteségeket okozó kitettségek gyors csökkentésére kényszerít: ez nagyon könnyen vezethet a kiugráshoz, amint azt a 2007-es másodlagos jelzálogpiaci válságot követő pénzügyi válság is mutatta.- A viszonylag illikvid piacokon folytatott tevékenység hirtelen árugrásokat okozhat, amelyek messzemenő következményekkel járhatnak, vagy – mint a másodlagos jelzálogpiaci válság esetében – súlyosbíthatják a meglévő piaci zavarokat. Ez különösen igaz akkor, amikor a fedezeti alapok magas margin callokat kapnak prime brókerüktől, és ezzel egyidejűleg a befektetők kivonják betéteiket a fedezeti alapból, mivel ők maguk is gyakran likviditási kényszerben vannak. Ennek eredményeképpen a másodlagos jelzáloghitel-válságot övező zavarok sodrásában a pénzügyi piac volatilitása jelentősen megnőtt; ezzel egyidejűleg a fedezeti alapokból való kilépések aránya világszerte több mint kétszeresére emelkedett a szokásos évi tizenkét százalékról. – Másrészt nincs bizonyíték arra, hogy a fedezeti alapok jelentős szerepet játszottak volna a másodlagos jelzálogpiaci válságot követő pénzügyi válság kialakulásában, bár ezt gyakran állítják. – Lásd kannibalizáció, over-the-counter, készpénzes elszámolás, felügyelet, közvetett, Counterparty Risk Management Policy Group, hitel kontra papír, dominóhatás, tőkeáttétel, fedezeti alap stratégiák, tőkecsapolás, rohanás a kijárat felé, zombi bank. – Vö. BaFin Annual Report 2004, 18. o., 89. o. (a fedezeti alapok alapjainak kockázatmérésével kapcsolatos problémák), 182. o. (legújabb szabályozási fejlemények), BaFin Annual Report 2009, 211. o. (nemzetközi erőfeszítések a szigorúbb szabályozás érdekében), valamint a vonatkozó BaFin Annual Report, “Supervision of securities trading and investment business” fejezet, Financial Stability Report 2012, 67. o. (az árnyékbanki szektor egésze és annak kockázatai).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/