Stabilitási és Növekedési Paktum, a stabilitási és növekedési paktum eredendő hibája

Amint azt a kritikusok a kezdetektől fogva látták, és a tapasztalatok azóta megerősítették, az 1996-ban elfogadott Stabilitási és Növekedési Paktumnak két súlyos szerkezeti hibája van. – A megállapított szabályok – nevezetesen a bruttó hazai termék három százaléka a hiány, hatvan százaléka az adósságszint – megsértésének megállapítása (tényfeltárás) nem egy független nemzetek feletti hatóság, például a brüsszeli Európai Bizottság hatáskörébe tartozik. A nemzeti kormányok inkább a megfelelő számadatokat jelentik Brüsszelnek. Ez hamisított számadatok kiadásához vezetett, mint ahogy ez egyértelműen megtörtént Görögország esetében is, amely már felhasználta ezeket az adatokat az Európai Monetáris Unióba való belépéshez. – A Miniszterek Tanácsa dönt a költségvetési kihágásokról; a bűnösök ülnek a bűnösök felett. – Ehelyett az EKB elképzelései szerint automatikus szankcionálási mechanizmust kellene bevezetni. Amint egy tagország túllépi a szerződésben meghatározott felső határokat, szavazati jogát a Miniszterek Tanácsában ideiglenesen megvonják (a költségvetési korlátokat megsértő ország szavazati jogának felfüggesztése), és kizárják az uniós kasszából történő kifizetésekből (az uniós támogatások kifizetésének elhalasztása). – Jelenleg kérdésesnek tűnik, hogy lesz-e megállapodás az euróövezet tagjai között ezekről vagy hasonló szankciós intézkedésekről. – A valutaövezet általában egybeesik a nemzeti területtel. A GMU esetében azonban nem ez a helyzet. A Stabilitási és Növekedési Paktummal tehát kísérletet tettek arra, hogy a tagországok nemzeti költségvetését összhangba hozzák a monetáris unió követelményeivel. Az alapgondolat az, hogy ne avatkozzanak be a nemzeti döntési szabadságba a költségvetési politika terén. Csak azt hivatott biztosítani, hogy az államháztartás minden tagra érvényes korlátok közé kerüljön. Mindannyiunk érdekében biztosítani kell, hogy minden tag csatlakozzon a nemzetközi jogilag kötelező érvényű megállapodáshoz – ilyen megállapodás a Stabilitási és Növekedési Paktum, nem pedig egy egyszerű szándéknyilatkozat. – Lásd mentőcsomag, deficit hawk, Eurostat, nemteljesítés, politikai nemteljesítés, árnyékállam, félév, európai, szolidaritás, pénzügyi, Stabilitási és Növekedési Paktum, statisztikai hatóság, költségvetési keret, eszközadó, szerződésszerűség, monetáris unió 2. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2010. novemberi havi jelentése, 2010. november, p. 11. o. (figyelmeztetés a makrogazdasági finomhangolási kísérletektől), EKB 2013. szeptemberi havi jelentése, 113. o. ff. (a Stabilitási és Növekedési Paktum megerősítésének eredményei; további fejlesztésekre van szükség), Deutsche Bundesbank 2014. januári havi jelentése, 41. o. ff. (alapelvek; helyzet és fejlődés az egyes GMU-országokban).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „Stabilitási és Növekedési Paktum, a stabilitási és növekedési paktum eredendő hibája“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/stabilitasi-es-novekedesi-paktum-a-stabilitasi-es-novekedesi-paktum-eredendo-hibaja-2/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

6 Seitenaufrufe dieser Seite