Érzékenységi elemzés

A pénzügyi szektorban olyan modellszámítás, amelynek célja, hogy előre megbecsülje egy bizonyos kockázati tényező lehetséges hatásait egy portfólióra. Az érzékenységi elemzés tehát ellentétben áll a stresszteszttel, amelyben minden kockázatot figyelembe vesznek. – Az ilyen számítások különösen alkalmasak a nagyon rövid távú sokkhatások, például egy tőzsdei összeomlás vagy a kamatlábak emelkedése feltárására. Ezeket mind az egyes bankok és intézménycsoportok szintjén, mind a pénzügyi rendszer egészére vonatkozóan elvégzik, és Németország esetében részben a pénzügyi stabilitási jelentésben teszik közzé. – Lásd összeomlás, dominóhatás, képletek, pénzügyi matematikai, hurrikán-sokkok, csordaviselkedés, középtávú, modellbizonytalanság, Modigliani-Miller-tétel, olajársokk, pánik, pánikszerű eladás, maradék kockázat, kockázatviselő képesség, visszahatás, rendszerszintű, futás, sokkkezelés, monetáris, sokkok, strukturális, államadósság, tagadás, stresszteszt, fenntartások, terrorsokk, bizonytalanság, trendelőrejelzés, eloszlás, stabil. Bizalom, valutaövezet, optimális, legrosszabb forgatókönyv. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2008. szeptemberi havi jelentése, 66. o. (szolvenciaelemzés az érzékenységi elemzéssel kapcsolatban), az EKB 2014. márciusi havi jelentése, 103. o. ff. (érzékenységi elemzés a makrogazdasági előrejelzésekkel kapcsolatban), az EKB 2014. júniusi havi jelentése, 118. o. f. (az egyes előrejelzési változók érzékenységéről).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „Érzékenységi elemzés“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/erzekenysegi-elemzes/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

13 Seitenaufrufe dieser Seite