A nemzetközi kereskedelemben forgalmazott alapanyagokért (nyersanyagokért) a piacon fizetendő pénzösszeg. Változásaikban az alapanyagárak befolyásolják a közbenső inputok árait. Mivel azonban ezek az euróövezetben a termelői árindex mintegy harminc százalékát teszik ki, és előbb-utóbb átkerülnek a HICP-be, a központi bank szorosan figyelemmel kíséri őket. – A feldolgozóipar egészében a nyersanyagárak emelkedését igyekeznek a lehető legjobban felszívni. Ez elsősorban – a termelési költségek csökkentésével, – helyettesítő anyagok felhasználásával, – a receptúrák megváltoztatásával vagy – az adminisztratív területen történő megtakarításokkal érhető el. – A márkatulajdonosok erős, árrugalmas márkákat (árrugalmas védjegyeket) építettek ki, általában igen magas reklám- és értékesítésösztönzési befektetésekkel. Itt az egy százalékos áremelkedés jóval kevesebb mint egy százalékos keresletcsökkenéshez vezet. A múltban az így megszerzett ármeghatározó hatalom lehetővé tette az érintett vállalatok számára, hogy a magasabb árakat – különösen a mezőgazdasági nyersanyagok esetében – azonnal magasabb végtermékárakkal kompenzálják; gyakran még túl is kompenzálták: az árakat a nyersanyagárak emelkedésével járó magasabb költségek ellensúlyozásánál nagyobb mértékben emelték. – Lásd: agrárpolitika, bioüzemanyagok, költségnyomásos infláció, olaj-élelmiszer kapcsolat, olajár, financializáció, infláció, globális, éghajlati infláció, széndioxid-infláció, konjunktúrakontroll, fehérjeinfláció, árupiaci buborék, kétpilléres elv, másodlagos hatások. – Lásd az “Euroövezeti statisztikák” című melléklet “Árak, kibocsátás, kereslet és munkaerőpiacok” szakaszát a vonatkozó EKB Havi jelentésben (energiaárakkal és anélkül lebontva), EKB Havi jelentés, 2004. március, 47. és azt követő oldalak (Az árupiaci árak jelentősége a monetáris politika szempontjából), EKB Havi jelentés, 2008. január, 91. o. (A feltörekvő piaci kereslet felfelé nyomja az árupiaci árakat és befolyásolja a HICP-t), EKB Havi jelentés, 2008. szeptember, 91. o. (A feltörekvő piaci kereslet felfelé nyomja az árupiaci árakat és befolyásolja a HICP-t), EKB Havi jelentés, 2008. szeptember, 1. o. 21 (A nyersanyagárak ingadozása a spekulánsoktól függően: áttekintés), EKB 2008. októberi Havi jelentés, 37. o. (A nyersanyagárak alakulása; áttekintések), EKB 2008. decemberi Havi jelentés, 15. o. (Az EKB által jelentett indexek; áttekintések), EKB 2009. márciusi Havi jelentés, 17. o. (Szembetűnő lefelé irányuló mozgás 2008-ban; áttekintés), EKB 2008. évi éves jelentés, 65. o. (A nyersanyagárak alakulása; áttekintések). (fejlemények a pénzügyi válság alatt; áttekintések), EKB 2010. márciusi havi jelentése, 16. o. f. (olajpiac 2000-2009; áttekintések), EKB 2010. évi éves jelentés, 60. o. f. (nyersanyagárak és HICP; ágazati hatás szerinti bontás; számos áttekintés; hivatkozások), EKB 2011. januári havi jelentése, 13. o. f. (piaci helyzet és kilátások; árak 2006 óta; hivatkozások), EKB 2011. októberi havi jelentése, 13. o. f. (piaci helyzet és kilátások; árak 2006 óta; hivatkozások), EKB 2011. októberi havi jelentése, 13. o. f. 52 ff. o. (alapvető és aktuális információk a fertőzési hatásokról; áttekintések), EKB 2011. évi éves jelentés, 53 ff. o. (transzmissziós hatások a gazdaság más szektoraira; áttekintések), EKB 2013. októberi havi jelentés, 59 ff. o. (nagyon részletes bemutatás; sok áttekintés; hivatkozások), EKB 2014. júliusi havi jelentés, 15 ff. o. (nyersanyagárak 1999 óta; inflációra gyakorolt hatás; áttekintések; hivatkozások).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/