Egy vállalatnál általában és egy intézménynél különösen minden olyan belső és külső zavar, amely akadályozhatja a vállalatot a szolgáltatásnyújtásban és veszteségekhez vezethet. A fő kockázati kategóriák a következők: – a személyzet, beleértve a vezetőséget és a felügyelőbizottságot, – a tágabb értelemben vett szervezet, – az alkalmazott technológia, és – a külső hatások (annak kockázata, hogy az emberi hiba vagy a vezetőség hibája, az alkalmazott technológia vagy a tágabb értelemben vett szervezet hiányosságai váratlan veszteségeket okoznak. Ez mind a belső, mind a külső eseményekre vonatkozik). – A Bázel II szerint a működési kockázatot egyedileg meghatározott kritériumok alapján saját tőkével kell alátámasztani. Vitatott azonban, hogy a működési kockázatok csökkenthetők-e további saját tőkével. – A Bázel II. szerint az intézményeknek a vállalatspecifikus kockázatot is nagyon specifikus módszerek szerint kell mérniük. A megfelelő mérési eljárások a most elfogadott tőkemegfelelési irányelv (CRD) részét képezik. Részletesen három eljárásról rendelkezik, amelyekkel az intézmények meghatározhatják, hogy legalább mennyi saját tőkét kell tartaniuk ahhoz, hogy működési kockázatukat megfelelően fedezzék. Ezek a következők: – az alapmutatós megközelítés, – a standard megközelítés és – a fejlett mérési módszer (AMA). – Lásd: fertőzési hatások, hibák, kellő gondosság, hibatűrés, flash crash, üzletmenet-folytonosság, információbiztonság, IT kockázatok, tőkemegfelelési irányelv, katasztrófakockázat, országkockázat, markto-modell megközelítés, modellek munkacsoport, világjárvány, fantomkockázatok, minősítési lépések, jogi kockázatok, hírnévkockázat, maradék kockázat, kockázat, banki kockázat, kockázat, személyes kockázat, kockázat, vállalatspecifikus kockázat, kockázati tőke, gazdasági kockázat, kockázati kultúra, kockázat- és szolvenciaértékelés, vállalatspecifikus kockázat, kockázatkerülési politika, villamosenergia-kockázat, rendszerkockázat, technológiai kockázat, transzferkockázat, magatartási kockázat, káresemény, videokonferencia, karbantartási idő. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2001. áprilisi havi jelentése, 28. o., a Deutsche Bundesbank 2004. szeptemberi havi jelentése, 86. f. o. (a működési kockázat kezelése a Bázel II. alapján; a 87. o. áttekintés), az EKB 2005. januári havi jelentése, 54. o. (Bázel II.), a BaFin 2004. évi éves jelentése, 100. o. (kockázatmérési eljárások a gyakorlatban; AMA ágazati intézkedés), a BaFin 2005. évi éves jelentése, 121. o. (az AMA alkalmazására vonatkozó kérelmek), a BaFin 2006. évi éves jelentése, 1. o. (az AMA alkalmazása), a BaFin 2006. évi jelentése, 1. o. (az AMA alkalmazása). 115. o. (a működési kockázatra vonatkozó kifejezett tőkekövetelmények a SzolvV által), BaFin 2007. évi éves jelentés, 135. o. f. (új AMA jóváhagyások), BaFin 2008. évi jelentés, 132. o. f. (a fejlett mérési módszer jóváhagyási eljárása; az alapmutatós módszerrel kapcsolatos viták), BaFin 2009. évi jelentés, 152. o. f. (a Deutsche Bundesbank és a BaFin közös tanulmánya az alapmutatós módszert alkalmazó intézményekről), BaFin 2010. évi jelentés, 152. o. (a Deutsche Bundesbank és a BaFin közös tanulmánya az alapmutatós módszert alkalmazó intézményekről), BaFin 2010. évi jelentés, 1. o. 165 (további intézmények kaptak engedélyt az AMA használatára), valamint a BaFin vonatkozó éves jelentése, “A bankok, pénzügyi szolgáltatók és pénzforgalmi intézmények felügyelete” fejezet, “Felügyeleti intézkedések” szakasz, a Deutsche Bundesbank 2006. júniusi havi jelentése, 36. o. f. (egy adott informatikai rendszertől való függés mint a koncentrációs kockázat egy speciális formája), a Deutsche Bundesbank 2007. decemberi havi jelentése, 36. o.). 64. o. (modellkockázati standardok), a Deutsche Bundesbank 2009. januári havi jelentése, 73. o. (az AMA-megközelítés összetevői), a 2011. évi pénzügyi stabilitási jelentés, 23. o. ff. (az országkockázat a banki mérleg mindkét oldalát érinti, tekintettel a GMU-ban kialakult államadósság-válságra), az EKB 2012. évi éves jelentése, 133. o. (az Európai Bizottság tőkekövetelmény-irányelve és rendelete [CRD IV/CRR]).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/