A célhoz kötöttség elve (az általános költségvetési célhoz kötöttség elve)

Az államháztartásban az az elv, hogy az állami bevételek nem köthetők meghatározott kiadási célokhoz. Németországban a költségvetési törvény egyes esetekben (pl. gépjárműadó, CH: gépjárműadó) engedélyezi az elkülönítést. – A kisajátítás tilalmának célja, hogy a parlamentnek és a pénzügyminiszternek széles körű döntési és cselekvési lehetőséget biztosítson. – Lásd alapgazdaság, költségvetés, kiegészítő alap, parafiscus, süllyesztő alap.

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/

Zitieren

Merk, G. (Hrsg.): „A célhoz kötöttség elve (az általános költségvetési célhoz kötöttség elve)“. In: Finanz- und Wirtschaftslexikon. https://www.gerhardmerk.de/a-celhoz-kotottseg-elve-az-altalanos-koltsegvetesi-celhoz-kotottseg-elve/ (Stand: 10.09.2022).

Die von Universitätsprofessor Dr. Gerhard Merk begründete Sammlung wird seit Herbst 2014 von Professor Dr. Dr. h.c. Eckehard Krah redaktionell fortgeführt und um neue Begriffe ergänzt. Sollten Sie Fehler entdecken oder sonstige Hinweise haben, schreiben Sie an: info@ekrah.com

7 Seitenaufrufe dieser Seite