Régen az a szám, amely azt jelzi, hogy hány érmét lehet egy nemesfém súlyegységből veretni. – A korabeli Németország számára I. Ferdinánd császár 1559-ben császári pénzlábat léptetett életbe. Nyolc tallért (tallér: a gazdag ezüstlelőhelyekkel rendelkező Joachimsthal cseh városról kapta a nevét) kellett veretni egy súlymárkából – a mai mértékegység szerint 233,856 g finom ezüstből. – 1623-ban bevezették az új császári pénzérméket. Egy márka ezüst most kilenc tallért és két groschent ért. – Már 1697-ben megállapodtak a Zinnische Fuss (ónláb) elnevezésben, amelyet a magdeburgi Zinna kolostorról neveztek el, ahol a pénzverő deputáció ülésezett. Az ezüst márka tíz tallérra és 12 groschenre emelkedett. – Ezt követte 1699-ben a lipcsei láb: a márka ezüstjét ekkor tizenkét tallérra verték. – 1823-ban Poroszországban tizennégy tallért vertek a márka ezüstjéből. – Egyenként ezeken a császári érméken kívül a pénzverő uralkodók által forgalomba hozott egyéb érmék egészségtelenül nagy (katasztrofálisan nagy) sokasága volt. – 1871 után a tallért minden német államban a 100 filléres márka (= egyharmad tallér) váltotta fel. 1999 elején az euró Németországban a márka helyébe lépett mint törvényes fizetőeszköz.- Lásd: Coin Commis, Coinage Union, Latin, Coinage Treaties, Pound.
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/