Az állami költségvetésekben a kiadások folyamatosan magasabbak, mint a bevételek. A növekvő adóssághányad – növekvő kamatlábakhoz, – növekvő volatilitáshoz vezet a pénzügyi piacokon, – erős nyomás nehezedik a központi bankra, mivel a pénz értékének megőrzése csak magas reálkamatok és az árfolyam jelentős felértékelődésének elfogadásával érhető el, ami elkerülhetetlenül a növekedés és a foglalkoztatás csökkenéséhez vezet, – a kormány gazdaságpolitikai mozgásterének korlátozásához; mert az alacsony növekedés mellett növekvő kamatterhek alig hagynak választási lehetőséget, és – egy olyan monetáris közösségben, mint az euróövezet, még a kiegyensúlyozott költségvetéssel rendelkező államoknak is osztozniuk kell a tagországok nem egészséges költségvetési politikájában. – Lásd: hiánykiadások, hiány, hiány, hiányarány, költségvetési népszavazás, költségvetési politika, monetáris politika, kötelezettség, költségvetési arányok, költségvetési trükkök, költségvetési felügyelet, lug-and-frog tézis, Methusela-szindróma, fenntarthatóság, nem-hatás elve, parafiscus, elsődleges többlet, árnyékadósság, adósságfék, félév, európai, államadósság-válság, államadósság-nyomás, Stabilitási és Növekedési Paktum, sunset proviso. – Vö. EKB 2003. februári havi jelentése, 53. o.; EKB 2004. januári havi jelentése, 49. o. (válogatott statisztikákkal), EKB 2004. márciusi havi jelentése, 60. o. (az összes ország hiányszintjének jegyzetekkel ellátott áttekintése), Deutsche Bundesbank 2005. áprilisi havi jelentése (részletes, összehasonlító bemutatás), EKB 2007. áprilisi havi jelentése, 95. o. (lásd: EKB Havi jelentése, 2007. április). (az adósságszint kiszámítása; meghatározások, áttekintések), A Deutsche Bundesbank 2008. februári havi jelentése, 58. o. f. (2001 óta bekövetkezett fejlődés; áttekintések), Az EKB 2010. márciusi havi jelentése, 95. o. (költségvetési politikai megfontolások: a magas költségvetési hiány négy súlyos következménye), A Deutsche Bundesbank 2010. júliusi havi jelentése, 2010. júliusi havi jelentése, 8. o. (a költségvetési hiány négy súlyos következménye). 32 f. (a költségvetési konszolidáció lehetséges ciklikus hatásai; áttekintés; hivatkozások), EKB 2010. szeptemberi Havi jelentés, 93. o. f. (a költségvetési konszolidáció a zavaró növekedés előfeltétele), EKB 2010. évi éves jelentés, 83. o. (a költségvetési konszolidáció költségei és előnyei; hivatkozások), EKB 2012. márciusi Havi jelentés, 83. o. (a költségvetési konszolidáció költségei és előnyei; hivatkozások), EKB 2012. márciusi Havi jelentés, 1. o. 115 ff (költségvetési hiány és konjunktúra), Deutsche Bundesbank 2012. novemberi havi jelentése, 22 ff. o. (államháztartási hiány az euróövezet egészében és a problémás országokban; áttekintések), EKB 2013. májusi havi jelentése, 93 ff. o. (az euróövezeti tagországok jelenlegi helyzetének részletes elemzése; áttekintések; hivatkozások). – A jelenlegi adósságszintet az EKB vonatkozó havi jelentésének “Euroövezeti statisztikák” című mellékletének “Államháztartás” című fejezete “Maastrichti adósság az adósság típusa szerint” című szakasza mutatja.
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/