A pénzügyi piaccal kapcsolatban is igen gyakran használt, de önmagában nem egyértelműen definiált kifejezés. – Az üzleti adminisztrációban a nyereség alatt általában a bevételeknek a kiadásokkal szembeni többletét értik egy adott időszakon belül. Részletesen meg kell határozni, hogy pontosan mi tekinthető bevételnek és kiadásnak. – Egy időszak bevételei és költségei közötti különbség a költségszámítás szerint. Itt is elsősorban az a kérdés, hogy milyen költségekkel és milyen módon – például: Az értékcsökkenés típusa, adók – ezek is szerepelnek a számításban. – Egy – általában rövid távon végzett – műveletből származó pénzösszeg, csökkentve az abba befektetett tőkével. – Egy eszköz, például egy értékpapír vagy földterület értékesítéséből származó összeg, csökkentve annak könyv szerinti értékével (az eszköz értékesítéséből származó, a könyv szerinti érték levonásával számított összeg). – Lásd éhezés, alapnyereség, Beschores, könyv szerinti nyereség, fedezeti hozzájárulás, hatékonyság, saját tőke megtérülése, szavatoló tőke, siker, eredmény, jövedelem, kumulatív, pénzügyi archeológia, pénzügyi keselyű, pénzügyi felár, nyereségelvárás, nyereségmérés, kereskedési nyereség, tőkeáttétel, üreges nyereség, pénzben, imparitás elve, nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok, készpénzspekuláns, árfolyam-különbözeti ügyletek, ár-nyereség arány, nedves profit, nullás kiosztás, papírprofit, tervezett profit, plusz tranzakció, pozíció, szintetikus, reál cash hatás, Rebbes, hozam, hozam, implikált, futam, adós profit, spekulációs adó, swap körhinta, veszteség, bizalmi sokk, tízszeres, előny, számok, fekete, kamatelosztási függvény, citromkereskedelem. – Vö. az EKB 2007. júniusi havi jelentése, 65. o. (a nyereségek alakulása az euroövezetben; áttekintések), az EKB 2007. szeptemberi havi jelentése, 47. o. (a vállalati nyereségek és a nemzetgazdaság növekedése közötti empirikusan megállapítható szinkronizáció; áttekintések), az EKB 2007. októberi havi jelentése, 44. o. (a vállalati nyereségek szóródása az euroövezetben 1977 óta; áttekintések; magyarázó kísérletek), az EKB 2008. júniusi havi jelentése, 43. o. (a vállalati nyereségek szóródása az euroövezetben 1977 óta; áttekintések; magyarázó kísérletek), az EKB 2008. júniusi havi jelentése, 43. o. (1999-2007 közötti nyereség; magyarázatok, áttekintések), EKB 2008. augusztusi Havi jelentés, 51. o. (2005-2007 közötti nyereségek szektoronkénti bontásban), EKB 2009. márciusi Havi jelentés, 56. o. (2007-től kezdődően a másodlagos jelzáloghitel-válság miatt bekövetkezett nyereségcsökkenés), Deutsche Bundesbank 2008. júliusi Havi jelentés, 56. o. (A nyereség 2007-től kezdődően a másodlagos jelzáloghitel-válság miatt visszaesett), Deutsche Bundesbank 2008. júliusi Havi jelentés, 51. o. 17. o. (nyereség makrogazdasági szempontból), EKB 2009. novemberi havi jelentése, 56. o. f. (nyereség 1996-2008), EKB 2010. áprilisi havi jelentése, 41. o. ff. (nyereségmozgások recesszió után; áttekintések).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/
Passende Formel
Kosten, Erlös und Gewinn
Wirtschaftliche Funktionen, Deckungsbeitrag und Gewinnschwellen modellieren.
Formel vollständig öffnen