Eltérő meghatározás hiányában ez olyan kibocsátásokra vonatkozik, amelyeket az euróövezet különböző államainak közösen kell piacra dobniuk, nevezetesen egy Európai Adósságügynökség által. – Eddig különösen Németország ellenállt az ilyen terveknek. Ennek oka, hogy az euróövezet déli tagjainak (Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország), valamint Írország hitelképessége jelenleg (2013 végén) rossz; ezen országok államkötvényeivel magas kamatfelárral kereskednek. – E tagállamok versenyképességének csökkenésének okai a következők: – a munkaerő-piaci és vállalati reformok késedelme, ami jól láthatóan a viszonylag magas fajlagos munkaerőköltségekben nyilvánul meg, – a nem megfelelő adórendszer, amely többek között túl alacsony adóterhet ró az energiára, az alkoholra és a dohányra, – rossz adómorál (laza hozzáállás az adózáshoz), – túl kevés beruházás a kutatás-fejlesztésbe, ami túl kevés modern iparágat eredményez, és így gazdaságilag kedvezőtlen egységérték-arányt, és mindez – a közszférában széles körben elterjedt bűnbak-ideológia mellett, amelyben a saját kudarcokat “Brüsszelre” hárítják. – Ezeket és más kudarcokat a német adófizetőknek kellene viselniük az ilyen közös kötvények alacsonyabb hozamán keresztül, nemteljesítés esetén pedig magasabb adókon keresztül, anélkül, hogy parlamenti döntések születnének (“no taxation without representation”). – Az sem lenne egyáltalán biztos, hogy a közös kötvényből származó pénzeszközök valóban a gyenge pontok csökkentéséhez vezetnének, és nem pompás épületekbe vagy fogyasztásba áramlanának. – Továbbá várható, hogy az eurókötvények növekvő kibocsátásával ezeket egyre magasabb kamatlábbal kellene ellátni, mert a befektetők világszerte gyanakodni kezdenének a visszafizetési képességre és a papírok visszafizetési hajlandóságára; különösen akkor, amikor az EU tagállamai egyre nagyobb adósságot halmoznak fel; és tény: az európai költségvetési fegyelmet ígérő szerződéseket a múltban szinte mind megszegték. – Ezenkívül meg kellene határozni, hogy kinek kellene döntenie az ilyen papírok kiadásáról. – Ha az eurókötvényeket csak a GMU-tagok garantálnák, az az EU kettészakadásával érne fel. – Mindenekelőtt azonban ott van az erkölcsi kockázat problémája: Az euróövezet tagjai arra számítanának, hogy vészhelyzet esetén a közösség támogatja őket, és félretennék a saját (nemkívánatos) megfelelő erőfeszítéseiket a rendezett államháztartás helyreállítása érdekében; az ellenőrzés nélküli felelősségvállalás pedig még soha nem ment jól. Ennél erősebb esetet aligha lehet elképzelni az ingyenélésre. A költségvetési fegyelem hiányát jutalmazzák, míg a költségvetési szolidaritást büntetik. – Végül az alkotmányos aggályokat is ki kell emelni. Németországban nem véletlenül nincs közös hitelfelvétel a szövetség és a tartományok között, mivel a tartományok költségvetési politikája kizárólag a parlamentek hatáskörébe tartozik. – Teljesen irreális azt feltételezni, hogy az eurókötvények kibocsátása felszabadító hatással járna, és megszabadítaná Európát a piaci korlátoktól. Okozati terápiára van szükség: meg kell szüntetni a piacok bizalmatlanságának okait, nevezetesen a deficites államok államadósságát a Maastrichti Szerződésben megállapított szintre kell csökkenteni. – Lásd automatikus kiigazítás, félelem, perverz, kötvénykülönbözet, mentőcsomag, hibáztatás, kék kötvények, hitelminősítés átruházása, ClubMed, árfolyamkilengés, deficitfinanszírozási tilalom, diszfunkcionalitás, valutaövezethez kapcsolódó, Ekart, zsarolási potenciál, uniós pénzügyi támogatás, eurókötvények, Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, Európai Monetáris Unió, alapvető hiba, Európai Valutaalap, EMU-robbanás, EKB bukása, költségvetési paktum, Giips-államok, kormányzati szpredek, Görög válság, csoportnyomás, Helleno-mánia, Kaldor-Hicks-kritérium, bérpolitika, összehangolt, erkölcsi kockázat, C-terv, mentőcsomag, adósságtörlesztési paktum, európai, hét százalékos korlát, szolidaritás, pénzügyi, zárolt számla, államadósság-visszavezetés, stabilizációs mechanizmus, európai, déli front, Tina, újraelosztás, központi bankok által kiváltott, egyensúlytalanságok, EMU-belső, eszközadó, szerződéskövetés, növekedés elősegítése, kényszer kisajátítás, kétirányú opció. – Vö. az EKB 2008. évi éves jelentése, 93. o. ff. (az egyes EU-tagállamok eltérő versenyképessége; áttekintések), az EKB 2013. májusi havi jelentése, 93. o. ff. (az euroövezeti tagországok jelenlegi helyzetének részletes elemzése; áttekintések; irodalmi hivatkozások).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/