A pénzügyi piacokkal összefüggésben a jogilag létrehozott felügyeleti hatóságok által gyakorolt felügyelet. A felügyelet első célkitűzése a pénzügyi szektor működésének és stabilitásának biztosítása a hitelezők védelme révén, a piaci elvek betartása mellett. – A felügyelet előnyeit szembe kell állítani a költségeivel; a felügyelet ugyanis szűkös erőforrásokat köt le mind a bankok és biztosítótársaságok, mind a felügyeleti hatóságok (amelyek általában jól felszereltek) részéről. Az így felmerülő költségeket végső soron a piaci szereplőkre hárítják. Ezen túlmenően lehetőségköltségek merülnek fel, ha a bankok (a túlzott szabályozási teher miatt) csak korlátozottan vagy egyáltalán nem szolgálják ki a piaci szereplők preferenciáit, vagy ha az innovációkat még gátolják is ily módon. A szabályozási sűrűség növekedésével az ilyen veszélyek növekednek. – Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a felügyeletet vissza lehet használni a piacra lépés és a további verseny elleni védelemre is, vagy hogy a szabályozásai akaratlanul is ilyen hatást fejtenek ki. – A felügyeleti hatóságok a felsorolt hátrányok többségét felügyeleti megbeszélések, hatástanulmányok és tanácsadási felhívások révén próbálják ellensúlyozni. Ennek eredményeként a Szövetségi Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (BaFin) és az általa felügyelt intézmények között (különösen Németországban) olyan kapcsolat alakult ki, amelyet az érintett felek általában harmonikusnak tartanak. – Lásd felügyeleti háromszög, befektetővédelem, bizottsági őrület, hatástanulmányok, bankfelügyelet, európai, bankfelügyelet, európai, díjak, tanácsadói felhívások, elfogás elmélete, Konszolidáló felügyelet, externália, széttagoltság, felügyelet, ötszázas szabály, ugyanaz az üzlet – ugyanaz a szabály elve, jó kormányzás, széllel szemben támaszkodás, Murphy törvénye, pankratium, Peter-szabály, jogi kockázatok, Sarbanes-Oxley törvény, napenergia, megtakarításvédelem, rendszerkonfliktus, pénzügyi piac, alcsoportos felügyelet, kötelezettségvállalási időszak. – Vö. a bankfelügyelet és a pénzforgalmi rendszerfelügyelet egyes feladatainak táblázatos összehasonlítását a Deutsche Bundesbank 2004. januári havi jelentésében, 45. o., a BaFin 2004. évi éves jelentésében, 33. o., 43. o. (áttekintés és a nemzetközi testületek feladatainak leírása [amit még szakértők is aligha tudnak figyelmen kívül hagyni]), 93. o., a BaFin 2004. évi éves jelentésében, 32. o., valamint a BaFin vonatkozó éves jelentéseiben, a Deutsche Bundesbank 2006. januári havi jelentésében, 41. o., és a 2006. januári havi jelentésében, 41. o, A Deutsche Bundesbank 2007. évi éves jelentése, 96. o. ff. (kibővített feladatok az új szabályozási rendelkezések során), a Deutsche Bundesbank 2009. decemberi havi jelentése, 53. o. ff. (nemzetközi együttműködés a felügyelet terén), a BaFin 2013. évi éves jelentése, 165. o. (az értékpapír-szolgáltató vállalatok termékfelügyeletéről és ellenőrzéséről folytatott konzultációk állása).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/