Stresszteszt és stresszteszt

Általánosságban egy modellszámítás, amelynek célja a portfólió kockázatainak felderítése és értékelése. A hangsúly a gazdasági környezet egészében és az egyes területeken bekövetkező rendkívüli, de elképzelhető változásokon (sokkok) van. – A Nemzetközi Valutaalap rendszertelenül vizsgálja egy ország pénzügyi rendszerét a makrogazdasági környezet negatív fejleményeivel szembeni ellenálló képességét illetően, amelyet egy számítási modellben feltételeznek. Az eredményeket közzéteszik. – A felügyeleti hatóságok által elrendelt vagy maguk a felügyeleti hatóságok által végzett vizsgálatok a bankok és biztosítótársaságok kockázatviselési képességére vonatkozóan. A szolvenciarendelet szerint az EU-ban az intézményeknek rendszeres stresszteszteket kell végezniük minden főbb kockázattípusra. A globális pénzügyi válsággá eszkalálódott subprime-válság idején időnként kiderült, hogy a modellszámításokban az elképzelhető veszteséget túl alacsonyan határozták meg – a megközelítések általában negyedéves nyereségnek megfelelő veszteséget tartalmaztak -, és nem vették figyelembe azt a lehetőséget sem, hogy a pénzügyi piac kínálata és kereslete átmenetileg világszerte teljesen összeomolhat. – Gyakran követelik az EU összes bankjára vonatkozó egységes stresszteszteket, ezek azonban az intézmények és az üzleti modellek sokfélesége miatt valószínűleg kevéssé értelmezhető, sőt valószínűleg félrevezető eredményekhez vezetnek. Mindazonáltal 2011 júliusában az Európai Bankfelügyeleti Hatóság először 91 intézmény, köztük 14 német bank stressztesztjének eredményeit tette közzé. A piaci reakciók a közzétételre azt mutatták, hogy ez növelte a bankokba vetett bizalmat. – 2005 óta a Német Szövetségi Bank novemberben közzéteszi a pénzügyi stabilitási jelentést, amely a pénzügyi rendszer valamennyi kockázati tényezőjét igyekszik nagyon részletesen és átfogóan bemutatni. – Lásd: összeomlás kockázata, eszközminőségi felülvizsgálat, átfogó értékelés, összeomlás, dominóhatás, jövedelemgyengülés, szélsőséges esemény, negatív, negatív, EKB bukása, pénzügyi piaci stabilitás, pénzügyi rendszer, csordaviselkedés, hibrid bank, likviditási válságterv, piaci kockázati stresszteszt, Murphy törvénye, kockázatviselő képesség, kockázat- és szolvenciaértékelés, saját, sokk, külső, érzékenységi elemzés, stresszteszt, fenntartások, bizalom, volatilitás, legrosszabb forgatókönyv. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2003. decemberi havi jelentése, 55. o., a BaFin 2003. évi éves jelentése, 24. o., stb, 44. o. (a biztosítótársaságokkal kapcsolatban), EKB 2005. januári havi jelentése, 61. o. (a prociklikussággal kapcsolatban az EU-ban), Deutsche Bundesbank 2005. szeptemberi havi jelentése, 61. o. ff. (nagyon részletes bemutatás; áttekintések; hivatkozások), EKB 2005. októberi havi jelentése, 79. o. ff. (tankönyvi bemutatás; áttekintések), EKB 2007. februári havi jelentése, 90. o. ff. (válságszimulációs tesztek az EU-ban), BaFin 2006. évi éves jelentése, 1. o. (a válságszimulációs tesztek az EU-ban), BaFin 2006. évi jelentése, 1. o. (a válságszimulációs tesztek az EU-ban). 94 ff. stresszteszt biztosítótársaságoknál), 121 f. o. (a Bázel II-vel kapcsolatos tesztek jelentősége; a bankoknál végzett stressztesztek eredményei), BaFin 2007. évi éves jelentése, 91 f. o. (különböző eredmények), Deutsche Bundesbank 2008. szeptemberi havi jelentése, 66 ff. o. (likviditási kockázat stressztesztjei), BaFin 2008. évi jelentése, 56. o. (a likviditási kockázat kezelésének szabályozása). BaFin Annual Report 2009, 92. o. (Bafin-tesztek), EKB Monthly Report of August 2010, 43. o. ff. (stresszteszt nyilvánvaló tőkehiányt mutat), BaFin Annual Report 2010, 12. o. (német bankok részt vettek a stressztesztben), 45. o. f. (uniós stressztesztek)., 102. o. (a BaFin stressztesztjeinek eredményei), 139. o. (a stressztesztekre vonatkozó új követelmények; inverz stressztesztek: annak meghatározása, hogy egy intézmény mely kockázati tényezők milyen kölcsönhatása révén kerül veszélybe), Pénzügyi stabilitási jelentés 2011, 45. o. és azt követő oldalak. (a német intézmények kockázatviselő képességének értékelése; áttekintések), BaFin Annual Report 2011, 59. o. (a nemzetközileg koordinált stressztesztek terén elért eredmények), 123. f. o. (BaFin stresszteszt a biztosítókra: eredmények), 152. f. o. (EBA stresszteszt: eredmények), Financial Stability Report 2013, p. 11. o. (összefoglaló stresszmutató a német pénzügyi rendszerre 2007 óta), 59. o. ff. (stresszteszt eredményei), BaFin Annual Report 2013, 37. o. (EBH egységes stresszteszt-iránymutatásai), 132. o. f. (az EIOPA által a biztosítókra is alkalmazott stresszteszt; részletek).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/