Értékpapírosítás

Általában bármilyen nem forgalomképes eszköz kereskedhető értékpapírrá alakítása (a nem forgalomképes eszközök kereskedhető értékpapírrá alakításának folyamata.). – A bankok a nyújtott hitelekből származó követeléseket kötegelik a befektetőknek eladott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba. – A bankok a hazai tőzsdén nem jegyzett külföldi részvényekről tanúsítványokat bocsátanak ki, így azok a hazai piacon és hazai pénznemben (részvénytanúsítvány) forgalmazhatók. – A követelésekre vagy kötelezettségekre vonatkozó értékpapírokat a bankokon kívül bocsátják ki és cserélik ki. A vállalatok és az állami költségvetések így kevésbé a bankoktól felvett hitelek révén elégítik ki az adósságtőke-szükségletüket. – A bankok és ebben a funkcióban az értékpapírosítást kezdeményezők a hitelfelvevőkkel szembeni követeléseket egy speciális célú eszközre ruházzák át (tue-sale értékpapírosítás), vagy a teljes kockázatot a vevőkre hárítják át hitelhez kötött kötődő kötvények kibocsátásával (szintetikus értékpapírosítás). Mivel ez – kockázatot értékesítő és kockázatot felvásárló résztvevőket eredményez akár nemzetközi szinten is, és – a bankoknak nem kellett saját tőkét tartaniuk a kiszervezett követelésekhez, az értékpapírosításnak különösen ez a formája áll a felügyeleti hatóságok figyelmének középpontjában. – Másrészt egy különleges célú gazdasági egység bevonása biztosítja, hogy az értékpapírosítást kezdeményező fizetésképtelensége esetén a különleges célú gazdasági egység által tartott eszközök továbbra is rendelkezésre álljanak, és a kifizetések változatlanul megtörténjenek, hogy az értékpapírosítási papírok tulajdonosai megfelelő kiszolgálásban részesüljenek. Az SPV által kibocsátott értékpapírok hitelminősége így nem függ az értékpapírosítást kezdeményező likviditásától, ami elvileg kockázatcsökkentő hatással bír az értékpapírosított értékpapírok tekintetében (a követelések nagy halmazának egy olyan szervezet [kezdeményező] általi értékesítése – amely ezeket a követeléseket üzleti tevékenysége során egy csődtől távoli, különleges célú szervezet [SPE] számára továbbítja – olyan módon, amely valódi értékesítésnek minősül [vs. az SPE]. fedezett kölcsön], és – célja bizonyos számviteli eredmények elérése, valamint a követelések védelme a kezdeményező hitelező hitelezőinek követeléseivel szemben, és – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátása és az SPE [kibocsátó] általi értékesítése, akár zártkörű elhelyezés, akár nyilvános kibocsátás keretében,- amelyeket később a követelésekből származó bevételekből – és a követelések által fedezve – elégítenek ki; – az értékpapírosítás lezárásakor a pénzeszközök az értékpapírok vásárlóitól [befektetők: általában bankok, biztosítótársaságok és nyugdíjalapok] a kibocsátóhoz, és – a kibocsátótól a kezdeményezőhöz áramlanak. Mindezek a tranzakciók gyakorlatilag egyidejűleg történnek). – Lásd: Absence Capitalism, Share Certificate, American Depositary Receipts, Asset-Backed Securities, Asset-Backed Securities, Asset-Backed Értékpapírok – fedezett adósságkötelezettség, Assignat, tőzsdén kívüli ügyletek, hitelminőség-javítás, Buy-and-hold gyakorlat, Claw-back záradék, fedezett adósságkötelezettségek, hitel-nemteljesítési csereügylet, hitel-nemteljesítési csereügylet négyzetben, hiteleladás, loan-for-paper, defeasance, diamond thesis, equity kicker, fejlesztési folyamat, iteratív, first-loss tranche, közös értékpapírosítási csoport, hitelértékpapírosítás, hitelderivatíva, hitelnyújtás, hitelkártya fiaskó, KVV stratégia, likviditási eszköz, mezzanine tranche, nem bankok, originate-to-distribute stratégia, PayGreen kezdeményezés, reintermediáció, újracsomagolás, lakossági jelzálogfedezetű értékpapírok, portfólióbiztosítás, repatriálási lehetőség, kickback-hatás, senior tranche, egységes master likviditási konstrukció, true sales kezdeményezés, submarine hatás, támogatás, hallgatólagos, értékpapírosítás, hagyományos, értékpapírosítási piac, értékpapírosítási papírok megtartása, értékpapírosítási struktúra, csomagolási művészet, kamatláb befagyasztás, különleges célú gazdasági egység. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2004. szeptemberi havi jelentése, 84. o. (86. o.: táblázat az értékpapírosítások kockázati súlyairól a Bázel II. alapján), az EKB 2005. szeptemberi havi jelentése, 20. o. (ott is [nyelvileg nem vonzó] magyarázatok és ábrák a hitelek értékpapírosításáról), a Deutsche Bundesbank 2006. márciusi havi jelentése, 38. o.; 56. o.). (a Bázel II-re tekintettel), a Deutsche Bundesbank 2006. decemberi havi jelentése, 82. o. (az értékpapírosítási pozíciók kötelező tőkemegfelelése, 84. o.: az értékpapírosítási kockázati súly meghatározásának áttekintése), az EKB 2008. februári havi jelentése, 90. o. (az értékpapírosításban részt vevő felek áttekintése), a BaFin 2008. évi éves jelentése, 55. o. (megtartási követelmények), a BaFin 2009. évi jelentése, 154. o. f. (a német bankok 213 milliárd EUR értékpapírosítási pozícióinak könyv szerinti értéke 2009 végén; áttekintés eszközosztályok szerint), BaFin Annual Report 2010, 124 f. o. (új szabályozás a tőkemegfelelési irányelv nyomán), BaFin Annual Report 2011, 170 ff. o. (az értékpapírosítási volumen csökkenése: 171. o.: az értékpapírosítási portfóliók áttekintése a biztosítékok típusa szerint, 172. o.: a fedezetek regionális megoszlása szerint), BaFin Annual Report 2012, 124 f. o. (az értékpapírosítási portfóliók áttekintése a fedezetek típusa szerint), BaFin Annual Report 2012, 170 ff. o. 154 ff. (áttekintések, a biztosítékok típusa szerinti bontásban is), valamint a BaFin vonatkozó éves jelentése, “A bankok, pénzügyi szolgáltatók és pénzforgalmi intézmények felügyelete” című fejezet, az EKB 2011. októberi havi jelentése, 79. o. (értékpapírosítások és a bankok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 2000 óta), az EKB 2012. januári havi jelentése, 73. o. (az értékpapírosítások statisztikai lefedettsége és monetáris politikai besorolása).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/