Szuverén vagyonalap

Egy állam vagy kormány tulajdonában lévő, elsősorban külföldi befektetések megszerzésére irányuló tőkekezelő társaság vagyona (egy ország teljes egészében saját tulajdonában lévő alap, amely elsősorban adókból, tartalékokból és természeti erőforrásokból származó pénzeket kezel). A befektetett tőke megtérülésén túlmenően számos állami vagyonalap befektetési politikája nem pénzügyi célokat is szolgál, amelyek gyakran még a tisztán gazdasági megfontolásoknak is alárendeltek. – Mivel az alapok tőkéjüket általában nem a piaci üzleti tevékenységből szerzik, hanem elsősorban adóbevételekből, olyan befektetési politikát folytathatnak, amelynél nem elsősorban a hozamokat kell figyelembe venniük. Körülbelül 2005 óta a nemzeti vagyonalapok egyre inkább a fogadó kormányok és a szabályozó hatóságok ellenőrzése alá kerültek. – Másrészt elégedetten állapították meg, hogy a másodlagos jelzálogpiaci válság során az ázsiai állami befektetési alapok tőkét juttattak olyan veszteséges intézményekbe, mint a Citigroup – 2007-ben a világ legnagyobb piaci kapitalizációjú bankja -, a Washington Mutual – az USA legnagyobb építőipari társasága – és a Union Bank of Switzerland – UBS, Svájc legnagyobb bankja. Az UBS esetében az állami tulajdonú Government of Singapore Investment Corporation (GIC) 11 milliárd CHF (!!!) injekciót adott. A globálisan aktív brit Barclays csoport, amely az ezt követő másodlagos jelzálogpiaci válság során szintén nehézségekbe került, arab állami alapoktól kapott új tőkét; 2008 végén az arab részvényesek a bank harminckét százalékát birtokolták. – 2008 őszén a szuverén vagyonalapok világszerte körülbelül kétszer annyit kezeltek, mint a fedezeti alapok, 3000 milliárd USD értékű vagyonnal. Ugyanakkor az alapkezelés gyakran nemzetközi szinten tevékenykedő befektetési vállalkozások kezében van. Másrészt egyes állami vagyonalapok a pénzügyi válság következtében akár eszközeik negyedét is elérő könyv szerinti veszteségeket szenvedtek el, főként a banki részvényekben való kitettségük miatt. – Magánvállalkozások adósságai, amelyeket az állam átvett egy mentőcsomag keretében, mint például a 2008 őszén az USA-ban a másodlagos jelzáloghitel-válság során létrehozott mentőcsomag. Az alap 700 milliárd dollárért vásárolt az intézményektől problémás értékpapírokat a parlament által elfogadott “problémás eszközátvételi program” keretében.- Lásd AIG-ügylet, részvényes, részvényesi ellenőrzés, kannibalizáció, rossz bank, befektetési társaság, mentőcsomag, burn-out fordulat, globális szereplő, pénzügyi piaci stabilizációs ügynökség, go-go alap, fedezeti alap, sáska, tőkeáttételes kivásárlás, erkölcsi kockázat, magántőkealapok, mentőcsomag, kockázati tőke, stabilitási alap, európai, kereskedelmi eladás, ablak a technológiára. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2007. évi éves jelentése, 77. o. (az egyes nemzeti vagyonalapok áttekintése; értékelés), az EKB 2009. januári havi jelentése, 79. o. (a feltörekvő piacok külföldi eszközei és befektetési politikájuk; részletes bemutatás; áttekintések).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/