Sub-prime válság

2007 nyarán az Egyesült Államokban emelkedő a másodlagos jelzáloghitelek piacán a nemteljesítési ráták. Mivel ezek a hitelek – értékpapírosítottak voltak, és – világszerte szinte valamennyi intézmény portfóliójában szerepeltek, az értékpapírok értékének hirtelen összeomlása – a hitelkeretek erőteljes igénybevételéhez (hitelkeret lehívásához) vezetett a különleges célú gazdasági társaságok és más intézmények részéről, amelyeknek váratlanul leírási igényük volt (tenger alatti hatás). Ez – meghaladta a legtöbb bank likviditáskezelési képességét; néhány intézmény a mélybe zuhant. – Ugyanakkor, tekintettel erre a helyzetre, csökkent a hajlandóság arra, hogy egy hétre vagy hosszabb időre fedezet nélkül pénzt adjanak kölcsön; a bankközi pénzpiac szinte teljesen kiszáradt. Ennek eredményeképpen jelentős eltérések mutatkoztak a biztosított és a nem biztosított hitelfelvétel között; a két típus közötti különbség három hónapos futamidőn hetven bázispontot tett ki. A központi bankoknak be kellett avatkozniuk a pénzügyi piac megnyugtatására (az EKB-nál a finomhangoló műveletek és a hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek révén; ez utóbbi a hosszabb lejáratú piacokon jelentkező feszültségek kezelésére is), és bőséges likviditást kellett biztosítaniuk. Ez azonban eleinte kevéssé segítette a pénzügyi piacokba vetett bizalom helyreállítását. – Egy éven belül a másodlagos jelzáloghitel-válság globális pénzügyi válsággá vált. Az Egyesült Államokban és Európában számos neves intézményt kellett állami támogatásban részesíteni, vagy akár teljesen állami kézbe adni, hogy elkerüljék a pénzügyi rendszer összeomlását. Csak a kormányok 2008. októberi beavatkozása volt képes fokozatosan visszaszerezni az elvesztett bizalmat. – Lásd eszközátcsoportosítás, mérlegen belüli, ösztönző rendszer, eszközfedezetű értékpapírok, nemteljesítési veszteség, mérlegen kívüli, back-to-originator posztulátum, banki triage, Bradford államosítás, conduit társaság, hitelfelelősség, korlátozott, hitel, nem szabványos, hitel kontra papír tranzakció, decoupling tézis, earn-out záradék, first-loss default záradék, first-loss tranche, pénzügyi alkímia, pénzügyi válság, Fortis megmentése, temetői piac, garanciaalap, Hypo Real Estate megmentése, kiegészítő ingatlanhitelezés, IndyMac csőd, információeloszlás, aszimmetrikus, hitelderivatíva, hitelesemény, hitelhelyettesítő, hitelkockázat, fedezeti válság, likviditási pool, légi értékpapírok, jelzálogtőke kivonása, ninja-hitelek, Northern Rock-katasztrófa, sürgősségi likviditási támogatás, originate-to-distribute stratégia, pánikszerű eladás, mennyiségi enyhítés, kockázat-hozam elv, kockázati kultúra, kockázati érzékelés, visszacsapó hatás, szuverén vagyonalapok, szavazati jogok kritériuma, strukturált befektetési eszköz, subprime lakásfinanszírozás, rezsiköltség, tenger alatti hatás, értékpapírosítás, hagyományos, értékpapírosítási struktúra, tröszt, citromkereskedelem, speciális célú eszköz, huszonkét hitel. – Vö. az EKB 2007. szeptemberi havi jelentése, 33. o. (az EKB válságmegelőző nyíltpiaci műveletei), az EKB 2007. novemberi havi jelentése, 18. o. (a másodlagos jelzálogpiaci válság hatásai; áttekintések), az EKB 2007. decemberi havi jelentése, 32. o. (likviditáskezelés a kötelező tartalékpolitika révén a másodlagos jelzálogpiaci válság alatt), pp. 45. o. (Felmérés a másodlagos jelzáloghitel-válsággal kapcsolatos hitelezésről; áttekintések), EKB 2008. januári havi jelentése, 16. o. (EKB likviditási támogatás), Deutsche Bundesbank 2008. februári havi jelentése, 32. o. (A másodlagos jelzáloghitel-válság hatása a német bankok hitelezésére; áttekintés), EKB 2007. évi éves jelentés, 106. o. (likviditás biztosítása a másodlagos jelzálogpiaci válság alatt), EKB 2008. májusi havi jelentés, 99. o. (áttekintés az EKB intézkedéseiről a másodlagos jelzálogpiaci válság alatt; áttekintések), Deutsche Bundesbank 2008. májusi havi jelentés, 8. o. 26. o. (az EKB által a kötelező tartalék politikájának kezelése a másodlagos jelzálogpiaci válság által elvetett pénzpiac normalizálása érdekében), 34. o. és azt követő oldalak (a másodlagos jelzálogpiaci válság miatt a vállalatoknak nyújtott hitelezésnek nincs fékező hatása), BaFin Annual Report 2007, 22. o. és azt követő oldalak (az események időrendi áttekintése), 123. o. és azt követő oldalak. (az egyes intézmények eltérő módon érintettek), EKB 2008. augusztusi Havi jelentés, 73. o. (a másodlagos jelzálogpiaci válság hatása az euroövezet határokon átnyúló pénzügyi tranzakcióira; áttekintések; 75. o.: a közvetlen befektetések alig érintettek), EKB 2009. augusztusi Havi jelentés, 37. o. (az egyes intézmények eltérő módon érintettek). (az első egyéves lejáratú hosszabb lejáratú refinanszírozási művelet hatásai), EKB 2010. szeptemberi Havi jelentés, 12. o. (ingatlanpiac az USA-ban 2002 óta; áttekintések; szkeptikus általános értékelés), EKB 2013. novemberi Havi jelentés, 13. o. (a magánháztartások adósságterhe az USA-ban 1980 óta; áttekintések).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/