Real Estate Investment Trust, REIT (németül is gyakran így mondják; többnyire rövidítve, majd általában “Reit” [azaz nem nagybetűvel] írva; a német jogi terminológiában

tőzsdén jegyzett részvényekkel rendelkező ingatlan részvénytársaság): Tőzsdén jegyzett részvénytársaság (általában; más jogi formák is lehetségesek), – amely tőkét fektet be épületekbe és telkekbe, valamint jelzálogfedezetű értékpapírokba, – amely ezeket kezeli, és – amely a bérleti díjakból származó bevételeken és értéknövekedésen keresztül igyekszik hozamot elérni (olyan társaság, amely nagyszámú befektető pénzeszközeinek egyesítésére jött létre, hogy jelentős ingatlanportfóliót és/vagy jelzálogfedezetű értékpapírokban/kölcsönökben való részesedést szerezzen). – A Reits részvények értékét a tőzsdei kereslet és kínálat határozza meg. Ezért egyértelműen különböznek a – különösen Németországban elterjedt – nyílt végű ingatlanalapoktól, amelyek részvényeinek árfolyama elsősorban a mögöttes ingatlanok piaci árának becslésén alapul. – A Reitek nem “szenvednek” a befektetési jegyeik (részvényeik) eladásából, mivel azok nem a Reitbe áramlanak vissza, hanem a tőzsdén találnak új vevőt. A Reit tehát az eladásoktól teljesen függetlenül folytathatja tevékenységét. Emellett a Reits általában nagyobb biztonságot nyújt a befektetőknek, mint a szokásos nyílt végű ingatlanalapok. Ennek az az oka, hogy a Reits és ingatlanállományaik folyamatosan átértékelődnek a piacon, míg a nyílt végű ingatlanalapok esetében a rejtett túlértékelések az évek során felhalmozódhatnak, amint azt a tapasztalat megtanította. – Számos országban a Reits segített az állami szektornak megszabadulni ingatlanállományától. Ösztönzésként (kilépési adó) csökkentett adókulcsot vetettek ki a Reit-be történő értékesítésből származó nyereségre. – Németországban a Reiteket néha démonizálták, és azzal vádolták őket, hogy túlzott bérleti díjakat szorgalmaznak. Ugyanakkor, amennyiben a Reits a korábbi “szociális lakásokban” piaci bérleti díjakat eredményezett volna, a szegény magánháztartások támogatása mindig célzottabb, mint a jóval az önköltség alatti lakbérek. A 2007. májusi német Reit-törvény azonban előírja, hogy a 2007 eleje előtt elkészült lakóingatlanok nem vehetők fel a Reit-társaságokba. – Lásd konkrét arany, földhitelintézet, tőzsdén kereskedett alapok, alapok, zárt, ingatlanalapok, ingatlanalapok, ingatlanalapok, nyitott, ingatlanárak, alkotmányos cikk. – Vö. BaFin éves jelentés 2005, 148. o. (REIT-ek az illikvid nyílt végű ingatlanalapok nyomán), BaFin éves jelentés 2006, 146. o. (új jogalap a német tőzsdén jegyzett részvénytársaságokról szóló törvény (REIT-törvény – REITG), 28. o.). 2007. május), 151. o. (tájékoztatóval kapcsolatos követelmények), BaFin 2007. évi éves jelentés, 80. f. o. (a biztosítók befektethetnek REIT-ekbe), BaFin 2008. évi jelentés, 49. o. (az IOSCO jelentést tesz közzé az ingatlanalapok és REIT-ek felügyeleti szabályozásáról különböző államokban).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/