Stabilizációs mechanizmus, európai (néha még

stabilitási mechanizmus és euróválság-alap), ESM (Európai Stabilizációs Mechanizmus): Végül 2011 márciusában fogadták el az európai politikusok, és 2012 márciusában az európai pénzügyi stabilizációs eszköz helyébe lépett. – Szervezetileg az ESM a Nemzetközi Valutaalap mintájára létrehozott új szervezet. Az irányító testület a Kormányzótanács, amelynek szavazati joggal rendelkező tagjai az euróövezet országainak pénzügyminiszterei. Ez a testület egyhangúlag dönt a pénzügyi támogatás odaítéléséről, összegéről és feltételeiről. Minden más döntést nyolcvan százalékos többséggel hoznak; a szavazatok súlyozása a fővárosi kulcsot követi. Az ESM székhelye Luxemburgban van. Az előző válságalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz 2013 júniusáig működött, amikor is beolvadt az ESM-be. – Fontos rendelkezések: – Az ESM 800 milliárd eurós tőkével rendelkezik. Ebből 500 milliárd euró hitelezhető, 300 milliárd euró pedig tartalékként szolgál. 80 milliárd eurót készpénzben fizetnek ki az euróövezet tagállamai által jegyzett tőkeként. – Az egyes tagok által az ESM-be fizetendő hozzájárulásokat egy olyan kulcs szerint határozzák meg, amely az EKB-nál lévő tőkerészesedésen alapul. – Németország a készpénz-hozzájárulások és a lehívható tőke, illetve a garanciák 27,15 százalékát adja; ez 21,7 milliárd eurót jelent. Németországnak emellett 168,3 milliárd euró lehívható tőkét vagy garanciát kell biztosítania. Az összesen 22 milliárd eurós készpénz-hozzájárulást Németországnak öt egyenlő részletben kell befizetnie az ESM-be 2013 és 2017 között – Az ESM-be történő befizetéseket a Maastrichti Szerződésben meghatározott államadósságba beszámítják – az adósságszint nem haladhatja meg a bruttó hazai termék hatvan százalékát – de nem számít bele a költségvetési hiányba – az éves nettó új adósság nem haladhatja meg a bruttó hazai termék három százalékát; lásd még az ARUV 140. cikkét. – A Nemzetközi Valutaalap a hitelezésre rendelkezésre álló teljes összeget a felére növeli. Ez azt jelenti, hogy az 500 milliárd euróhoz további 250 milliárd euró járul hozzá. – Az ESM csak akkor nyújthat hitelt a tagállamoknak, ha az euróövezet egészének pénzügyi stabilitása veszélyben van. A kölcsönök emellett gazdaság- és fiskális politikai feltételekhez vannak kötve. – Az adósságátütemezési záradékokat (CAC) 2013-tól kezdődően az euróállamok által kibocsátott valamennyi kötvénybe beillesztik. E záradékok szerint a magánhitelezők eseti alapon bevonhatók, ha egy állam nem tudja tovább kiszolgálni adósságait. A magánhitelezők kötelező bevonásáról azonban lemondtak. – A Nemzetközi Valutaalap kivételével minden más hitelezővel szemben az ESM preferenciális helyzetben van; követeléseit előbb kell kiszolgálni. – Az ESM elvileg a veszélyeztetett tagországok államkötvényeit is megvásárolhatja. – Ha egy tag nem teljesíti fizetési kötelezettségeit az ESM felé, a többi államnak automatikusan tőkét kell juttatnia. Mivel a tőke egy részét olyan magasan eladósodott országoknak is hozzá kellene járulniuk, mint Görögország, Portugália vagy Spanyolország, úgy tűnik, hogy itt is fizetésképtelenség fenyeget; ebben az esetben Németországnak további terheket kellene viselnie. – Az ESM kritikusai hangsúlyozták, hogy az euróövezet tagjai a hátsó ajtón keresztül búcsút intettek a Stabilitási és Növekedési Paktumnak. Az ESM arra kérte a tagokat, hogy a közösség segítségére támaszkodva folytassanak nem megfelelő gazdasági és pénzügyi politikát (erkölcsi kockázat); az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközzel kapcsolatban megfogalmazott aggályok fokozódtak. Az alkotmányjog szempontjából is komoly aggályok merültek fel. A garanciavállalás (2011 tavaszán egyedül Németország 168 milliárd eurót garantált Görögország, Írország és Portugália javára) ugyanis olyan eljárást indít el, amelynek végén nagyon nagy összegek kifizetésére lehet kötelezettség, anélkül, hogy a német parlamentnek bármilyen befolyása lenne rá. Mindez ellentmond a Lisszaboni Szerződés 125. cikkének, amely kizárja a kölcsönös segítségnyújtási kötelezettségeket. – Az EFSF-fel és az ESM-mel kapcsolatos alkotmányos kérdések mára a joggyakorlat sajátos területévé váltak. 2014. március 18-án a német szövetségi alkotmánybíróság elutasított több, az ESM elleni keresetet. A döntéssel kapcsolatos értelmezések és megjegyzések száma igen nagy. Mindazonáltal a német felelősségi kockázat nem emelkedhet automatikusan a kialkudott 190 milliárd euró fölé; a Bundestagnak minden emelésről döntenie kell.- Összességében az ESM időt nyerhet a strukturális problémák megoldására egyes EMU-tagállamokban; az érintett országok kiigazítási pályája így időben megnyúlik és jelentősen könnyebbé válik. Az európai stabilitási mechanizmus önmagában azonban nem hozhatja meg a szükséges megoldást. – 2013 nyarán a részt vevő országok kormányfői úgy döntöttek, hogy az ESM a gyengélkedő intézményeknek is segíthet. A közvetlen banki feltőkésítésre rendelkezésre álló összeget 60 milliárd euróban maximálták. Az ESM Kormányzótanácsa azonban növelheti ezt az összeget, ha szükségesnek ítéli. – Az ESM-nek az is megengedett, hogy a másodlagos piacon megvásárolja a bizonytalan tagországok államkötvényeit. Meg kell azonban jegyezni, hogy a “másodlagos piac” kifejezésnek nincs időbeli meghatározása. Egy bank például elsődleges vásárlóként (első vásárlóként) vásárolhat államkötvényeket, és ezeket az értékpapírokat – szélsőséges esetben egy másodpercen belül – továbbértékesítheti az ESM-nek. – Lásd: automatikus kiigazítás, befektetői sztrájk, mentőcsomag, hibáztatás, hitel-nemteljesítési csereügyletek összekapcsolása, diszfunkcionalitás, valutaövezet, Európai Adósságügynökség, Európai Monetáris Unió, alapvető hiba, Európai Stabilitási Mechanizmus, Euró Plusz Csomag, EKB-mérleg, pénzügyi stabilitás, fiskális paktum, görög válság, egymás nyomása, ír válság, japánosítás, perpetuum mobile, politikai bilincs, politikai mulasztás, portugál válság, mentőcsomag, mentőcsomag, kockázatvállalók, végleges, árnyékadósság, árnyékállam, félév, európai, szolidaritás, pénzügyi, zárolási számla, államadósság-nyomás, Stabilitási és Növekedési Paktum, alapvető hiba, transzferunió, újraelosztás, központi bankok által kiváltott, egyensúlytalanságok, EMU-belső, vagyonadó, adósság-termékenység kapcsolat, szerződés betartása, növekedés-adósság tény, történelmi, növekedés elősegítése, növekedési erők mozgósítása. – Vö. a Deutsche Bundesbank 2011. februári havi jelentése, 72. o. (az ESM másodlagos piaci vásárlása esetén várható problémák), a Deutsche Bundesbank 2011. áprilisi havi jelentése, 53. o. (intézkedések a további államadósság-válságok elkerülésére), az EKB 2011. júliusi havi jelentése, 76. o. (részletes bemutatás; hasznos áttekintések, értékelés; szakirodalmi hivatkozások), a Deutsche Bundesbank 2011. novemberi havi jelentése, 76. o. (részletes bemutatás; hasznos áttekintések, értékelés; szakirodalmi hivatkozások), a Deutsche Bundesbank 2011. novemberi havi jelentése. 43. o. (a sertés államkötvények felárai 2009 óta), EKB 2012. évi éves jelentés, 150. o. f. (a Szerződés hatálybalépése; az ESM pénzügyi erejének megerősítésére vonatkozó megállapodások; az állam- és kormányfők további határozatai), Deutsche Bundesbank 2012. februári havi jelentése, 66. o. f. (az ESM bemutatása és értékelése).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/