Végkielégítés; végkielégítés, végkielégítés, végkielégítés; végkielégítés

Általában minden olyan egyszeri kifizetés, amelyet egy jogi követelés ellentételezéseként teljesítenek. – A munkáltató által a munkavállalónak a munkaviszonyból való kilépéskor nyújtott, általában egyszeri készpénzkifizetés, amelyet gyakran végkielégítésnek is neveznek (pénzbeli kifizetés a felmondott vagy elbocsátott munkavállalónak). – Németországban a közszolgálatból való elbocsátás esetén a végkielégítést – az úgynevezett “fixáció” – a Német Birodalom 1927. október 27-i létszámcsökkentési rendelete alapján szabályozták részletesen. A távozó birodalmi köztisztviselők éves fizetésük akár nyolcszorosát is megkaphatták végkielégítésként. – Különösen az olyan vállalatok felsővezetői számára nyújtott igen magas kifizetések, amelyek inkompetencia vagy rossz gazdálkodás miatt távozni kényszerülnek hivatalukból (arany kézfogás, pénzrázás). – Lásd: végkielégítés, ügynökprobléma, készpénzkártérítés, üdvözlőpénz, elvonás, elbocsátási pénz, végkielégítés, alvópénz.

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/