Univ.-Prof. Dr. Gerhard Merk, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec.A pénzvilágból általában és az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájából, valamint a felügyeleti jog és az államadósság-kezelés területéről származó kifejezések magyarázatai, több kérésre kiegészítve néhány alapvető banki és tőzsdei kifejezéssel, amelyek a jegybankpolitika megértéséhez szükségesek, valamint olyan régebbi és újabb kifejezésekkel, amelyek nyelvileg a “pénzre” utalnak, az európai és globális monetáris politikai együttműködés szempontjából fontos egyes testületek és fórumok ismertetése, valamint hivatkozások a Deutsche Bundesbank havi jelentésében, az Európai Központi Bank havi jelentésében és a Szövetségi Pénzügyi Felügyeleti Hatóság éves jelentésében található megfelelő szakcikkekre, továbbá – mindvégig – a Német Szövetségi Köztársaságban fennálló viszonyokra és jogviszonyokra. Ábécé sorrendben, a megfelelő angol szakkifejezésekkel, és főként hivatalos kiadványok alapján összeállítva. A böngésző keresési funkciójának használatával számos olyan kifejezés is megtalálható, amelyhez nem tartozik saját kulcsszó.
A költséges bírósági eljárások elkerülése érdekében az uniós irányelvvel összhangban létrehozandó szervek, amelyekben a pénzpiaci fogyasztói panaszokat tisztázni kell. 2015 júliusáig minden országnak létre kell hoznia a megfelelő AVR-szervezeteket. – Lásd békéltető testület, kapuőr, ombudsman, online vitarendezés, választottbíráskodás. – Vö. a BaFin 2013. évi éves jelentése, 52. o. f. (a jogfejlesztés helyzete). Figyelem: A pénzügyi… read more »
2007 nyarán az Egyesült Államokban emelkedő a másodlagos jelzáloghitelek piacán a nemteljesítési ráták. Mivel ezek a hitelek – értékpapírosítottak voltak, és – világszerte szinte valamennyi intézmény portfóliójában szerepeltek, az értékpapírok értékének hirtelen összeomlása – a hitelkeretek erőteljes igénybevételéhez (hitelkeret lehívásához) vezetett a különleges célú gazdasági társaságok és más intézmények részéről, amelyeknek váratlanul leírási igényük volt… read more »
Olyan ügylet, amelyben ugyanarra az alaptermékre azonos számú, azonos lejárati dátumú eladási és vételi opciót adnak el vagy vesznek. A vételi opció kötési ára azonban magasabb, mint az eladási opcióé; a piaci szereplő ezért a mögöttes eszköz (hivatkozási alap: pénzügyi termék, árucikk) árának emelkedését várja. – A pénzen kívüli vételi opció és a pénzen kívüli… read more »
A másodlagos jelzáloghitel-válság több ok együttes hatásának tekinthető, mindenekelőtt – a számos, gyakran nagyon összetett pénzügyi eszköz, például a lakáscélú jelzáloghitel-alapú értékpapírok, a hitel-nemteljesítési csereügyletek és a fedezett adósságkötelezettségek elterjedése; – az originate-to-distribute stratégia világméretű elterjedése; – a gyakran alig vagy egyáltalán nem felügyelt új társaságok, például a fedezeti alapok – akár offshore alapként is… read more »
Általánosságban egy modellszámítás, amelynek célja a portfólió kockázatainak felderítése és értékelése. A hangsúly a gazdasági környezet egészében és az egyes területeken bekövetkező rendkívüli, de elképzelhető változásokon (sokkok) van. – A Nemzetközi Valutaalap rendszertelenül vizsgálja egy ország pénzügyi rendszerét a makrogazdasági környezet negatív fejleményeivel szembeni ellenálló képességét illetően, amelyet egy számítási modellben feltételeznek. Az eredményeket közzéteszik…. read more »
Általában a gyenge hitelmúlttal rendelkező vagy kevésbé törlesztőképes hitelfelvevőknek nyújtott hitelek. Az ilyen hiteleket nyújtó intézmények megszabadulnak a magas kockázattól azáltal, hogy a követeléseket értékpapírosítják és átadják a befektetőknek, vagy csomagolják és biztosítékkal fedezett adósságkötelezettségként értékesítik a befektetőknek (a másodlagos jelzáloghitelek értékpapírosíthatók és értékesíthetők a befektetőknek átmenő értékpapírként vagy összetettebb csomagokban, például biztosítékkal fedezett adósságkötelezettségként… read more »
A stressztesztek hasznos és szükséges eszközei a bankfelügyeletnek. Ezek azonban csak részleges képet adhatnak arról, hogy egy külső sokk hogyan hathat egy bankrendszerre. a közzétett stressztesztek maguk is kockázatforrássá válhatnak; ez különösen igaz az egyes intézményekre vonatkozó adatok közzétételére; – alapvetően nem előrejelző jellegűek, bár kimutatták, hogy a közzétett teszteket előrejelzési célokra használják, különösen a… read more »
Az amerikai számvitelből származó elv, amely szerint egy adott esemény számviteli kezelése kevésbé függ a külső, formális, jogi formától, mint az ügylet mögöttes gazdasági jelentőségétől (anyagalapú számvitel és bemutatás: a pénzügyi kimutatásoknak az ügyletek jogi formája helyett a gazdálkodó egység pénzügyi valóságát, gazdasági tartalmát kell bemutatniuk). – Különösen ez hangzott el a saját tőkéről szóló… read more »
A tőzsdei árfolyamokban az értékpapír vagy áru neve után tett kötőjel azt jelenti, hogy – nem történt forgalom, vagy – az árfolyamot különleges körülmények miatt nem jegyezték – például a kereslet vagy a kínálat az adott napon kivételes volt. – Lásd Árváltozási limit, Áringadozási limit, Ár, Tick. Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll,… read more »
Valaki, aki részvényeket vásárol, amikor a részvény alulértékeltnek tűnik, majd később eladja azokat. A portfóliójában lévő túlértékelt értékpapírokat nyereséggel adja el (valaki, aki egy vállalat részvényeit vásárolja, amikor a részvények alulértékeltnek tűnnek, és nyereséget vesz fel, amikor a részvények túlértékeltnek tűnnek). A professzionális értékbefektetők különösen a fundamentális elemzés különböző formáira alapozzák értékelésüket (az értékbefektetők vételi… read more »