Államadósság, hatások (az államadósság hatásai)

Az államadósság magas szintje – az adósságszolgálatra (adósságszolgálat) fordított pénzeszközöket vonja el, amelyek már nem állnak rendelkezésre – mindenekelőtt – a termelő kiadásokra: A termelésnek a technikai fejlődéshez való igazítására, és ezáltal a gazdaság és a társadalom jövőbeli életképességének biztosítására szolgáló beruházások már nem állnak rendelkezésre; Ennek oka, hogy az erőforrásokat a jelenlegi korosztály “megreggelizte” (felzabálta) a jövő generációk rovására, – magasabb kamatszinthez vezet, amit a befektetőkért folyó verseny fokozódása (crowding-out) vált ki, – ami viszont károsan hat a gazdaság növekedési dinamikájára, mert a vállalatoknak most már kedvezőtlenebb feltételekkel kell beruházási hitelt felvenniük a bankoktól; az érdemi beruházások finanszírozása egyre nehezebbé válik; de – a növekvő államadóssággal járó bizonytalanság (bizonytalanságok) is: nevezetesen a bizonytalanság arra vonatkozóan, hogy a kormányzat visszafizeti-e az adósságot kiadáscsökkentés, adóemelés vagy infláció révén) közvetlen hatással van a növekedésre, amennyiben növeli a vállalkozói tevékenység bizonytalanságát; – csökkenti a belföldi jövedelmet, amennyiben a kötvények devizában denomináltak; – más szóval szűkül a fiskális politika mozgástere, mivel az adósságszolgálat növekedésével szűkül: az állam a gazdasági gyengeség időszakában nem tudja ösztönözni az aggregált keresletet, például a munkanélküliek támogatásával, az adóterhek csökkentésével vagy közpénzből finanszírozott speciális épületekkel, ami viszont – korlátozza az állam képességét az infrastrukturális projektek finanszírozására; ez szintén növekedést gátló hatásokat vált ki; – egy bizonyos adósságszint felett kétségeket ébreszt az állam hitelképességével kapcsolatban, ami – mint azt a közelmúlt pénzügyi történelme gyakran bizonyítja – nagyon gyorsan államcsődhöz vezethet. – Lásd: Fiskális akadály, nemfizetés, politikai nemfizetés, Rogoff-tanulmány, államkötvény, államadósság-törlesztés, államadósság, fogyasztást csökkentő államadósság, államadósság-nyomás, államadósság-kamatláb korreláció. – Vö. az EKB 2010. júniusi havi jelentése, 91. o. (az államadósság csökkentésének költségei és haszna; tapasztalatok), 94. o. (bruttó adósság és pénzügyi eszközök az euroövezetben 1999-2009; áttekintések), az EKB 2010. évi éves jelentése, 83. o. (a költségvetési konszolidáció költségei és haszna; se), 2010. évi pénzügyi stabilitási jelentés, 28. o. (az adósság és a növekedés kapcsolata), az EKB 2012. áprilisi havi jelentése, 63. o. (a növekedés és az adósság közötti kapcsolat). (az adósság fenntarthatóságának részletes bemutatása az euróövezet egészére és az egyes tagokra vonatkozóan; számos áttekintés), 1012. pénzügyi stabilitási jelentés, 21. o. (egyes GMU-tagok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kétségek bizalmi válsághoz vezetnek), vö. az EKB 2013. márciusi havi jelentése, 92. o. (a magas államadósság növekedési gátlása; áttekintések; hivatkozások), a Deutsche Bundesbank 2014. januári havi jelentése, 41. o. (a bizalmi válság leküzdésének módja; számos áttekintés; hivatkozások).

Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/