A nyersolaj árát a megélhetési költségindexre gyakorolt igen erős hatása miatt (a harmonizált fogyasztói árindexben [HICP] valamivel kevesebb mint 10 százalékot tesz ki) a központi bankok különösen nagy figyelemmel kísérik. A benzin árának 50 centes emelése 100 milliárd dollárt vesz ki az amerikai fogyasztók zsebéből. A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint az olajár húsz százalékos emelkedése a gazdasági tevékenység körülbelül egy százalékos globális visszaesését okozza. Kína, Brazília és India növekvő integrációja a világgazdaságba növeli az olaj iránti keresletet, és hosszú távon valószínűleg tovább növeli az árat. – Másrészt az exportáló országok (különösen Németország, az USA és Japán) profitálnak az olajárak emelkedéséből, mivel az olajexportáló országok a megnövekedett bevételeket nagy értékű ipari termékek importjára fordítják (petrodollár újrahasznosítása). Összességében tehát különösen Németországot sokkal kevésbé érinti az olajár emelkedése, mint azt a fent említett ökölszabály sugallná. – Emellett a magas olajár Németországban ösztönzi az energiatakarékossági intézkedésekbe (jelentős előfinanszírozás jellemzi) és a környezetbarát energiaforrások (geotermikus energia, biogáz, szélerőművek, napkollektorok), valamint az energiatakarékossági intézkedésekbe (a szűkös energia jobb kihasználása, például a hőszigetelésre vonatkozó előírások) történő beruházásokat. – A magas olajár világszerte ösztönzi a mélytengeri mezők fúrását és a magas bitumentartalmú homokkőből (olajhomok) történő olajkitermelést. – Lásd bioüzemanyagok, crack spread, energia-inflációs kapcsolat, energiaárak, kőolaj-infláció, kőolaj-élelmiszer infláció. Kontextus, infláció, globális, inflációs kompenzáció, vásárlóerő-kiáramlás, éghajlati infláció, szén-dioxid-infláció, bér, indexált, bér-árspirál, olajár, olajár-sokkok, petrodollár, fehérjeinfláció, hullámzás, nyersanyagárak, sokk, strukturális, villamosenergia-ár, másodlagos hatások. – Vö. az EKB 2005. júliusi havi jelentése, 14. o. (az olajbevételek újrahasznosítása és annak hatásai; importadatok), a Deutsche Bundesbank 2005. augusztusi havi jelentése, 11. o. (magas “visszaesési potenciál”; kétoldalas áttekintés, 12. o.). fontos magyarázatokkal a jegyzetekben), EKB 2005. októberi Havi jelentés, 37. o. f. (áttekintések; 38. o. a benzinkútárakról is), EKB 2006. januári Havi jelentés, 14. o. ff. (az olajárak mozgásának okai), EKB 2006. februári Havi jelentés, 14. o. (az olajárak mozgásának okai), EKB 2006. februári Havi jelentés, 14. o. (az olajárak mozgásának okai), EKB 2006. 38 ff. (áthárítás a HICP-re; árrugalmasságok; 41. o.: empirikus ökölszabály: az olajárak 10 százalékos emelkedése közvetlenül a fogyasztói árak 1,5 százalékos emelkedéséhez vezet), EKB 2007. áprilisi Havi jelentés, 62. o. ff. (a petrodollár újrahasznosításának hatása az euroövezeti exportra; áttekintések), EKB 2007. júliusi Havi jelentés, 85. o. (az olajexportáló országokra vonatkozó legfontosabb adatok; áttekintések), EKB 2008. júliusi Havi jelentés, 39. o. (az olajexportáló országokra vonatkozó legfontosabb adatok; áttekintések). (finomítói árrések; a benzin- és gázolajárak aránya; áttekintés), vö. EKB 2008. szeptemberi havi jelentése, 19. o. (az olajár ingadozása; az indexalapok és a spekulánsok szerepe; áttekintés), Deutsche Bundesbank 2008. évi éves jelentése, 15. o. (a nagyon magas, majd nagyon alacsony olajárak sorozata), Deutsche Bundesbank 2009. évi jelentése, 16. o. (az olajárak összehasonlítása más árakkal; áttekintés), EKB 2010. márciusi havi jelentése, 16. o. (az olajárak összehasonlítása más árakkal; áttekintés). (Olajpiac 2000-2009; áttekintések), EKB 2010. augusztusi havi jelentése, 81. o. és azt követő oldalak (az olajár jelentőségének részletes bemutatása az euroövezeti gazdaság szempontjából; számos áttekintés; előrejelzések), EKB 2011. októberi havi jelentése, 52. o. és azt követő oldalak. (a nyersanyagárak hatása a HICP-re általában és különösen a kőolajra; áttekintések), a Deutsche Bundesbank 2011. évi éves jelentése, 21. o. (grafikon a nyersolaj, az ipari nyersanyagok és az élelmiszerek árának 2007 óta tartó alakulásáról); az EKB 2012. januári havi jelentése, 42. o. és köv. (az árak alakulása 2006 óta; áttekintések); 48. o. (olajár és infláció az euroövezetben); EKB 2012. júniusi Havi jelentés, 29. o. (részletes vita; áttekintések; nyersolajspekulációs ügyletek; árrugalmasságok; szakirodalmi hivatkozások), EKB 2013. januári Havi jelentés, 45. o. (az euroövezet olajimportjának terhei országonkénti bontásban), EKB 2013. májusi Havi jelentés, 45. o. (az euroövezet olajimportjának terhei országonkénti bontásban), EKB 2013. májusi Havi jelentés, 29. o. (a nyersolajspekuláció és az infláció alakulása az euroövezetben). 83 ff. o. (alapelvek az olajár-előrejelzések megbízhatóságáról; áttekintések; hivatkozások), EKB 2013. szeptemberi Havi jelentés, 13. o. (földgázárak 2001 óta; számos áttekintés, előrejelzés), EKB 2013. októberi Havi jelentés, 70. o. f. (a fogyasztói üzemanyagárak fiskális vonatkozásai; áttekintés).
Figyelem: A pénzügyi enciklopédia szerzői jogvédelem alatt áll, és kifejezett hozzájárulás nélkül csak magáncélra használható fel! Dr. Gerhard Merk egyetemi tanár, Dipl.rer.pol., Dipl.rer.oec. Dr. Eckehard Krah professzor, Dipl.rer.pol. E-mail cím: info@jung-stilling-gesellschaft.de https://de.wikipedia.org/wiki/Gerhard_Ernst_Merk https://www.jung-stilling-gesellschaft.de/merk/ https://www.gerhardmerk.de/